MUNKAHELYI ERGONÓMIA

 MILYEN MUNKAHELYI IRODAI SZÉKET VÁLASSZUNK

MUNKAHELYI ERGONÓMIA

 

 

Mi az ergonómia?

 

Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. Ebben a cikkben a munkahelyen, irodában történő egészségkárosító körülményeket, testhelyzeteket fogom a teljesség igénye nélkül megvizsgálni. Ezen belül a korábbi cikkeimben már tárgyalt „ideális szék”, illetve „alternatív ülő alkalmatosságok” témakörét csak érintem.

 

A statikus helyzetek veszélyei:

 

Az ember alapvetően, mint minden magasabb rendű élőlény mozgásra lett „teremtve”, ezzel szemben már az iskolától kezdve a munkán át, statikus helyzetekbe vagyunk belekényszerítve szinte egész nap. A statikus helyzetek legnagyobb része (kivéve a fekvést) hosszú távon az egészségre károsan hathat. Akár álló, akár ülő munka közben a tartósan rossz ízületi helyzetek, egyoldalú izomfeszülések és terhelések hatására az igen finoman hangolt izomegyensúly könnyen felborulhat, ami deformációkkal, mozgásbeszűküléssel és fájdalommal jár.

Ha az ember nem mozog, akkor a vérkeringés romlásával a sejtek, így az izomsejtek oxigénellátottsága is csökken, ráadásul a statikusság miatt az adott izmok elernyedés nélkül állandóan feszülnek. A folyamatos feszülés hatására az érintett izom hamar kifárad.

  1. Ez először csak diszkomfort érzést okoz. Ha ez a helyzet huzamosabb ideig fennáll, akkor a probléma egy következő szakaszba lép.
  2. Ez az izomban, mialgiás csomók (izomcsomók) formájában jelentkezik. Ezek jól tapintható, fájdalmas területek az izomban, ülő munka esetén leggyakrabban a nyak és a vállak közötti területen jelentkezik (trapéz izom).
  3. A kötött izom további egyoldalú terhelése, izomgyulladáshoz vezethet. Ha egy testtáj tartósan fájdalmas, akkor az ember igyekszik ezeket a fájó pontokat tehermentesíteni. Ez sok esetben csak úgy megy, ha a megszokottól, a normálistól eltérő testhelyzetben vagyunk.
  4. Ha így sokáig kompenzálunk úgynevezett kényszer testtartásban, akkor ez izomrövidüléseket okozhat.
  5. Az izomrövidülések további mozgásbeszűküléseket hozhatnak létre.

 

Ebben a helyzetben már elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés (gyulladáscsökkentő, izomlazító, fájdalomcsillapító), későbbiekben a masszázs és a gyógytorna igénybevétele. Végső estben az izmot követően az elváltozások az adott testterületen átterjedhetnek az ízületre is, és létrejöhet porckorong kopás, vagy porckorong sérv is.

 

 

 

Ínhüvelygyulladás, teniszkönyök:

 

Az egyoldalú, időben hosszan tartó és egy területet érintő sok apró mozdulat okozhat ínhüvelygyulladást is a kézfejben, csuklóban, ujjaknál. Ez a megbetegedés elsősorban a számítógéppel sokat dolgozókat érintheti. Ha rossz ízületi helyzetben a sok apró megterhelés a csuklón keresztül az alkart érinti, akkor létrejöhet teniszkönyök is. A fentebb említett problémák előfordulását csak növeli a rosszul beállított karhelyzetben végzett munka. Amennyiben munka közben tartósan elől tartjuk karjainkat – messze van az asztal és a billentyűzet – rövidülhet a mellizom is, ami szintén fokozódó fájdalom és mozgáskorlátozottság formájában jelentkezhet.

 

Nyomási tünet:

 

Nyomási tünet alapvetően zsibbadás és érzészavar formájában jelentkezik, ennek oka, hogy az erek fizikai nyomás alatt vannak. Irodai munka közben leggyakrabban a lábfejen és alkarban az jelentkezhetnek. A lábfejen akkor, ha lóg a láb – magas a szék – és a szék pereme nyom, alkarban, ha a kéztámasz (karfa) túl vékony, vagy kemény.

 

További gerinc és hátproblémák:

 

Ha tartósan felfele nézünk, akkor a nyaki erek elzáródása és az esetleges izommerevség miatt fájhat a tarkó. (Monitor esetében ebben a testhelyzetben külön probléma, hogy a szemhéjak enyhén felfele megfeszített állapotban vannak, és ezért kevesebbet pislogunk.)

Ha tartósan nagyon lefele nézünk a nyaki szalagok nyúlhatnak meg, csökkentve ezzel a nyaki funkciókat. Leggyakoribb panasz irodai munkánál a lapocka- és derékfájdalom. Ennek oka a tartósan hanyag testtartásban való ülés. (púpos hát, előre esett vállak) – lásd irodai székekről szóló cikk.

 

Teendők:

 

  1. Monitor helyzete: A képernyő közepét nézve a vízszinteshez képest 20º-kal lefele nézzünk.
  2. A monitor a szemünktől 50-60 cm távolságra legyen. (ideális fókusztávolság)
  3. A monitor, papírok, billentyűzet, stb. legyen a szemünktől közel azonos távolságra.
  4. A monitor pont előttünk legyen, ne attól jobbra, vagy balra. (az aszimmetrikus fizikai terhelések elkerülése miatt)
  5. Az alkar munka közben vízszintesen, vagy 10º-kal a vízszintes fölött legyen, a felkar pedig közel függőleges.
  6. A kézfej és az alkar közel egy egyenesbe essen, a csukló alá legyen támasztva.
  7. A talp ülés közben legyen úgy alátámasztva, hogy a comb ne nehezedjen rá az ülőlap szélére.
  8. Az ergonómiailag helyes ülőhelyzet egyéb tudnivalói a két korábbi cikkemben szerepelnek.

 

Amennyiben egyéb kérdés merül fel Önben, vagy már valamilyen fentebb említett egészségügyi problémával küzd, kérem, keressen fel.